Manapság a tőzsde szó hallatán a számok és a gyorsan váltakozó grafikonok juthatnak az eszünkbe. Nos, nem mindig volt ez így a börze világában. Tulajdonképpen a távközlési eszközök feltalálásáig egy igen lassú, a maihoz képest elég unalmas helynek számíthatott a korabeli tőkés országokban az értékpapírok kereskedésének a helye. Ám a távírógép feltalálása ezt rövidesen alapjaiban megváltoztatta.

Royal Earl House (1814–1895) a nyomtatós (betűnyomó) távírógép feltalálója, amit 1846-ban szabadalmaztatott, merőben megváltoztatta az utána következő éveket. A gépezet alkalmas volt 40 szó átvitelére percenként, de a tömeggyártása még nehézkes volt. Rá 21 évre, 1867-ben a New York-i tőzsdén is elkezdték alkalmazni ezt a technológiát, amely már percre pontosan tudta szolgáltatni a részvényárfolyamokat a befektetőknek szerte az USA-ban. A nyomtatós távírógép, aminek angol elnevezése a gép által kiadott hangok miatt a "ticker machine", vagyis tükörfordításban "ketyegő gép", felváltva az addig futár vagy postai úton való lassú távkereskedést, merőben felgyorsította a pénzügyi piacok életét, áthidalva a távolságot a befektetők között így ezzel biztosítva a részvények likviditását és a forgalom növekedését a tőzsdén. Egészen 100 évig volt használatban ez a technológia (1870-1970), ezután a számítógépes hálózatok és az internet átvette ezt a szerepet, nyugdíjazva ezáltal a távírógépeket a tőkepiacokon is.

A legkorábban használt modellt a Universal Stock Ticker nevű gépet, maga Thomas Alva Edison tervezte 1869-ben. Ez a gép jelentős javításon esett át az elődeihez képest, így már alkalmas volt a másodpercenkénti karakter átvitelre is. Azelőtt a postai kézbesítés útján való távkereskedési módszer egy befektető számára naponta csak 1-2 ügyletet bonyolított le, a távírógéppel viszont ez már másodpercenként akár több ügylet is lehetett egyszerre. Így vált a tőzsdei kereskedés egyre jobban időérzékennyé. Az 1880-as évekre már több ezer ilyen gép lett telepítve a New York-i bankárok és brókerek irodáiban szerte az USA-ban. A tőzsde tulajdonosai 1890-ben megegyeztek, hogy a New York Quotation Co. nevű ernyővállalat alatt felvásárolják az összes távközlőgépeket gyártó céget, így javítva az információszolgáltatás pontosságát és gyorsaságát.

 A távírógép hatása az utókorra

A távírógép által nyomtatott papír mintájára, ma is hasonló módon vetítik ki az árakat. A legismertebb ilyen távírószalag imitálás a New York-i Times Square-en található, ahol egy hatalmas kijelzőn futnak végig a tőzsdei információk. A cégek rövidítéseit angol nyelvterületen a gép által kiadott kattogó hang után csak "ticker symbol-nak" vagyis "ketyegő szimbólumnak" nevezik.

Az elektromos kijelzők feltalálásáig, a sportban is alkalmazták ugyanezt a technológiát a táblakezelők értesítésére, amikor eredményváltozást kellett végrehajtani. Valamint az újságírók számára szerte az USA-ban tudták így a sporteredményeket közvetíteni, ezzel biztosítva a másnapi újságok megjelenéséig az időben való tájékoztatását.

Az elhasznált távírószalagokat előszeretettel használták a 20. században az ünnepségek illetve parádék alkalmából. Manhattan belvárosában külön alkalom volt a tőzsdei szalagok "újrahasznosítására", amit el is neveztek "ticker tape" parádénak. Ezeket a parádékat valamilyen jelentősebb eseménykor szervezték, ilyen volt pl. az első és második világháború győzelmének megünneplése, vagy az asztronauták sikeres visszatérése a földre. A hagyomány a mai napig él az USA-ban, csak az eredeti tőzsdei szalagokat felváltották a szaggatott papírból készült konfettik.

 A távírógép alkalmazása rohamosan felgyorsította a pénzügyi piacok életét. Ez volt az első lépés a mai hipergyors távkereskedés felé, amely már szuperszámítógépek között bonyolódik le. A távíróhálózatok és a technológia elöregedésével ezeknek a gépeknek is megszűnt a használati értékük, de továbbra is nagy becsben állnak az antik régiségek piacán a gyűjtők körében.

Felhasznált források és további írások a témában:

A bejegyzés az angol Wikipédia szócikk alapján lett összeállítva: [LINK]

A betűnyomó távírógépek szócikke a Pallas nagy lexikonában: [LINK]

Magyarországon is használt távírógépek [LINK]

A Távíró Virtuális Múzeum főoldala: [LINK]

A bejegyzés a szerző egy már megszűnt blogjáról lett archiválva.